2013. február 12., kedd

séták

Amióta dolgozom, nem a gyerekek teszik ki a napjaim nagy részét, illetve nem a saját gyerekeim. Sok időt töltök nélkülük. Sok időt töltök magamban, ami mindannyiunknak jót tesz. A magamban eltöltött idő általában az otthonról a suliba, illetve a suliból hazaérés.
Ezeknek az utazásoknak négy módja van: vagy előveszem a legkényelmesebb senekem, és beülök a kocsiba; vagy a kevésbé kényelmessel a buszra; vagy választom a legszuperebb módokat, amikre bár rá kell szánni az időt, de mivel itt az egyenes arányban áll a magamban tölthető idővel, ez nagyon is pozitív tulajdonság, ezek pedig a biciklis, illetve gyalogos lehetőségek. Amíg ősz volt, addig általában biciklivel jártam, ha nem ütközött technikai akadályba. Nagyon szeretem, mert viszonylag gyors (gyorsabb, mint a busz, na neeeeem, nem repesztek gyorsabban a busznál, de ismerem az egérutakat), megmozgat, és a fenti magány is sokat számít, ha az ember az elmúlt 4 és fél évet úgy töltötte, ahogy. Bár a biciklim a szezon végére be is adta a derekát, de már megoldódni látszik a probléma, mire itt a tavasz. Azóta, ha időm engedi szívesen választom a gyaloglást. Ez nem gyors, sőt, direkt nem rohanok, és inkább a legszebb, de hosszabb útvonalat választom, hogy élvezkedhessek a látványban és a már sokat emlegetett magánidőmben. Ez is megmozgat, mert egy óra intenzív gyaloglás, ráadásul át a szomszéd völgybe. A hátránya csak abban van, hogy nem engedhetem meg magamnak minden nap időhiány miatt.
Ezeken az alkalmakon mindig magammal viszem a fényképezőgépet, még nem volt olyan út, amikor ne kaphattam volna elő egy-két kocka erejéig.
Íme néhány ezek közül:







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése