2010. március 27., szombat

Babbinka a bagoly







































Majd hozok akciós képeket is! Bár Levi már nem igazán akar a hátamon lenni, Bandi meg még elveszik benne, de lesz ez még így se.

végre kint






























































tiem-enyém, tied-......

Nehéz ez a mi nyelvünk, és hol is benne a logika! Mint minden normális gyermeknek Leventének is volt egy időszak, mikor az ő logikája azt súgta, ha én azt mondom neki, hogy ez vagy az a tied, akkor ő kijelenti, hogy ez vagy az a tiem. De hamar rájött, hogy az ő tökéletes logikáját felülírja a nyelvtan, és létezik az "enyém" kifejezés. Hát ma reggel újra próbálkozott. Mamival tojáshímzés közben beszélgettek: "Az a tojás a tied Levente! Ezt ne vedd el, ez az enyém!" Levente gyorsan leszögezte, "Ez az enyém, az az enyéd!" :D

2010. március 26., péntek

két hónapos




















Bandi ma két hónapos! Hűűűha! El sem hiszem!
Óriási lett születése óta, gyakorlatilag megduplázta a súlyát (egészen pici hiányzik hozzá), és nőtt 7 centit. Kibabásodott, elvesztette az újszülött vonásokat, és kinyílt. Nagyon érdeklődő, sokat mosolyog, és a kapcsolattartó nyöszörgést felváltotta az "öööö" a "gü" és a mosolygás mellé hozzácsapott egy két "hehe"-t. Valami zabálnivaló (ezt még sokat fogom írni ebbe a blogba:)
Alakul némi napirend is. Már biztos, hogy a 6 órai ébredés után 8-kor visszakéretőzik az ágyikóba, és este a fürdés előtt is van egy fix alvása. A többit napközben "ahogy esik, úgy puffan" alapon oldjuk meg, de szerencsére legtöbbször le tudom tenni a Levivel is ebéd után.
Sokat nyűglődik, és többször nem igazán tudom kitalálni, hogy mi a baj, de általában akkor kiderül, hogy csak belül feszítette a felesleg, és attól szeretne megszabadulni. Olyankor Levi meg is jegyzi "Pukkant" (ezt így már múltidővel együtt érti:)
Szóval telnek.múlnak a napjaink.

2010. március 24., szerda

okok

Na! Tartoztam egy úttal az ördögnek. Ma megjelentem tanácsadáson, mikor, csak jövő hétre van időpontunk...(höleborcsa) A méretkezés végén jöttünk rá a védőnővel, így a doktornénihez már nem nyomultunk be, majd jövő héten szurkálják összevissza :(. A paraméterek nem rosszak: 6600g és 62 centi.
De meglett a miértje az útnak. A tanácsadáson összefutottam a korházbéli volt szobatársammal, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot, és most kölcsönösen meg is csodálhattuk a csemetéket. Jancsika is olyan ütemben gyarapodik, hogy csak pislogtam. Kölcsönadtam a rugalmas kendőt, hogy ízlelgessék a hordozást, hátha könnyít az életükön. Na így már nem volt hiába :D

2010. március 22., hétfő

vendégünk

Egy hónapra költözött az otthonunkba ez a csodaszép Didymos Indio kendő, ami ráadásul gyapjúval van megspékelve (és hát én és a gyapjú...:). Nagyon kényelmes, meleg, téli, pihe-puha kendő, bár megkockáztatom, hogy télen fűt, nyáron hűt típus, igaz ez csak elmélet, amíg nem próbáltam, nem tudhatom.
Mindenesetre úgy tűnik beleszerettem. A színe gyönyörű, a hossza tökéletes, az anyaga fantasztikus, szóval nem is tudok róla semmi rosszat mondani, ha csak azt nem, hogy nem az enyém :(
És nem utolsó sorban Bandi is ebben alszik a legjobbakat!


2010. március 18., csütörtök

"aaaszik"























kislányok

Ma a kislányok nálunk aludtak, és a délutánt is itt töltötték. Olyan szép napsütés volt, hogy nem bírtam a gépet bent hagyni parlagon a házban.

Klárika erősen a feszegati a határait, már nem csak a szüleinél, de nálunk is, sőt a Mami szava sem szent már....
Ettől még persze imádnivaló :D








































Katuska szövegláda lett. Bár nem sokat értek belőle, de mindent mond. Hihetetlen hogy felzárkózott az utóbbi időben a "nagyokhoz".
Róla fényképeztem ma a legtöbbet, mert annyira zabálnivaló volt.





























































Végül egy csoportkép a motoros bandáról:


mosunk

Mármint pelenkát. Anyukám támogató hozzáállása, és a töménytelen eldobható pelenkaszemét látta nyomán döntöttünk a textilpelusok mellett. Kimondottan szeretem rendezgetni, gondozgatni a pelusokat, és jó érzés, hogy ezzel tettem is valami jót a környezetünk védelméért.
Ezt a zöld gyönyörűséges gyapjúkülsőt Dittától kaptuk használatra, és mint látjátok nagyon passzol a szobánkhoz, és Bandika is szívesen pózol benne :)
































tegnapi klub

Orfűn van baba-mama klub! Bezony! És mi oszlopos tagjai vagyunk.
Esik itt szó mindenről a babákkal, és köröttük felmerülö dolgokkal kapcsolatban. Van különbejáratú Mikulásunk, és tojáskeresést is rendezünk Húsvétkor. A védőnéni is kihasználja, hogy itt egy rakáson tudhatja le a csemetéket.
Persze nem vagyunk sokan: 6 mama 9 babája, és többször összejárunk klubon kívül is, mégis olyan jó, hogy "intézményesítve" van a dolog: hetente találkozunk.
Bár mostanában csonkaklubokat rendezünk, mert a betegségek nem kedveznek a gyülekezéseknek, de tegnap sikerült egy kicsit összeröffenni. Íme a törpetagok (egy része, a többiek betegek, Bandika meg "rajtam lógott" :)

Gergő a legifjabb:















Dormi és Levi:















...és Zsófi:






















2010. március 15., hétfő

a felállás még mindig ugyanaz


Az ártatlanság 2008-ból




















A gyanakvás 2010-ből


képriport ma reggelről











hajcserés támadás

Megy a régi, jön az új. (pedig olyanédesjópofa kis frizkója volt :()





2010. március 14., vasárnap

hurkagyurka

Olyan ügyesen tartja már a fejét. Mami minden fürdés után átmaszírozza, na ezt nagyon szereti.

2010. március 12., péntek

és akkor a fürdésről

Tán két hónapja kezdődhetett. Először, csak a kéményben fütyülő széltől ijedt meg, és rögtön kiugrott a kádból. De ezt csak szeles napokon, egyébként kiválóan eljátszadozott benne. Aztán elkezdett egyre több dologtól megriadni, egyre sűrűbben. A végén már a csendtől is, attól is, ha bármilyen kis "jajamit" vett észre a vízben, szóval tágult a kör. Körülbelül két hete kezdődött, hogy egyáltalán nem hajlandó bemenni a vízbe. Hát jöttek a becsalogató kísérletek. Hol ilyen, hol olyan játékkal, a kislányokkal, de nehéz volt még így is. Viszont arra is rászokott idő közben, hogy bekéretőzzön a fürdőbe, mikor én zuhanyzok, ilyenkor Apát is becitálta magával, így szépen hozzászoktatott, hogy nagyközönség előtt zuhanyozzak :/ De ebből jött a (véglegesnek remélem nem végleges) megoldás is, mégpedig, hogy becsábítom magamhoz a kádba, és így meg tudom mosni. Végül odáig fajult, hogy kitűnően ellubickol velem, és miután kijövök, alig lehet kirángatni, és még órákig pancsolna...
Hát kíváncsi vagyok, mi lesz a vége.

2010. március 11., csütörtök