Már jó régen, évezredekkel ezelőtt, de ha nem is, legalább két hete jártunk Máré váránál. Már(é) legalább egy éve tervbe vettük és most be is vettük... volna, ha nyitva lett volna. Mostanában a kirándulásaink előtt utánanézek a neten a célpont részleteinek, már egészen rászoktunk, hogy ilyenkor az érdekességeket felolvasom a fiúknak, mégis képben legyenek, és hát a belépő és a nyitvatartás sem utolsó szempont. Most is így tettem, és eszerint közelítettünk a hegytetőhöz, de sajnos potyára. Édes drága Tamásom ebből levonta a tanulságot, hogy mi mindig pofára esünk, mindezt azért mert tavaly is volt egy ominózus Sasrét túránk, mikor is sikerült az egyetlen szünnapot belőnünk a kis-vonatozáshoz. De azt már nem veszi figyelembe, hogy e két alkalmon kívüli 10-15 alkalommal szerencsésen megúsztuk a kirándulásokat... hiába fő az optimizmus...
Azért egy szuper kirándulás volt, már csak az együtt töltött minőségi idő miatt is...
A koboldok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése