2014. február 27., csütörtök

farsang

Igaz, majdnem a legvégén, de végül a fiúknak is eljött a farsang. Levi már rég eldöntötte, hogy Pókembernek akar öltözni. Soha nem látta még ezt a figurát, csak képen, és nem is ismeri a történetet, de az ovihatás itt érvényesül, hát legyen. Annyit fogadtam csak meg, hogy tuti nem műanyag előgyártott jelmezt kap, hanem, megoldjuk itthon. Mami lett az, aki profi módon meg is oldotta, komlett ruhát varrt a gyereknek. Nekem maradt a megtiszteltetés, hogy Bandit beöltöztessem. Na, az Ő elképzelései egészen vegyesek voltak, naponta többször is változtatott, mire sugallatra igaz, de kikötött a megvalósuló mellett. Nem lehetett olyan rossz az a sugallat, mert onnantól viszont nem variált többet, így Lovag lett. Pontosabban Bátor Sir Robin.... A kislányok saját ötleteiket valósították meg, szülői segítséggel: Klára karácsonyfának, Katinka pedig Földbolygónak öltözött.










Volt műsor is: a Hangoló tartott nekik előadást, akinek a díszlete nagyrészt Mami keze munkája, itt Klára éppen megsúgja Bandinak, hogy a kismadár, ami az újukon van szintén Mami-művek.




2014. február 22., szombat

haza hoztuk a kutyababánkat

Íme Kifli: (ha túléli az első egynehány hetet a Varró fiúkkal, akkor strapabíró kis dög lesz belőle)
Először is, Levitől kapott egy játékmacit, hiába fontos a szőrkontakt.
Épített neki ólat is deszkákból (kábé, mint Füles dorongháza a Micimackóban), de ebben Zsufa nyert, az ő ólja már bejáratott.



Horgászat: hal helyett ő került a vödörbe...

2014. február 20., csütörtök

a szövegládából:

Levi:
-Ez kemény tojás?
-Igen!
-Elég büdös!
-Az eszed az büdös...
-Neeem, ez büdös, mert a tyúk fenekéből jött ki!
...
Levi Bandival:
B: És itt jön az öreg hadivonat, és itt a fiatal hadivonat is...
L: Igen, és vannak még hadivillamosok is!
...
Bandi:
-Úgy látom, nagyon jó szag van!

Bandi érzékeny orrú, a múltkor hiszti közben üvöltve jegyezte meg, hogy "De mi ez az isteni szag?"
...
Levi:
-Anya! Hogyhogy a nénik nem emésztik meg a kisbabát?
...
Bandi:
- Én adnék a Dotyinak egy olyan csókot... (és itt zavarba jön) ami méreg, mert katona vagyok.
- Tetszik Neked a Dotyi?
- Igen! Lehet, hogy a Dotyi lesz a férjem!
- Feleséged!
- Igen, a feleségem, mert én vagyok a férfi!
...
Levi a WC-n ülve:
- Apa gondolnád? Itt épül alattam egy egész vár!
(hát igen úgy tűnik a Levi még abból is tud várat építeni....:)

ITT A TAVASZ!!!


2014. február 16., vasárnap

minden

Első hírem: Levi megszabadul az orrgaratmandulájától március elején. Nem különösebben beteges miatta, hanem a hallása nem tökéletes. Két éve tartjuk megfigyelés alatt, de most az iskolakezdés miatt megszabadulunk a problémától. Szegény ebben a hónapban nem megy oviba, mert most betegszabin van, aztán két héttel a műtét előtt már betegségmentesen tartjuk. De mindez itthoni időt feldobja a majd a közelgő kutyaprogram. A jövő hét folyamán elhozzuk Blöki-Hablaty-Kiflit (a neve még alakulóban)
Íme:

Ő a kislány, neki még nincs gazdája, pedig nekem a szívem csücske, de sajnos a fiúk hímpártiak...:




A hétvége megint szuper volt. Voltunk kirándulni, mint mostanában minden hétvégén. Tomi nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hétvégén közös családi programjaink legyenek, és a fiúkkal töltsük az időt. Rá se lehet ismerni! Természetesen én teljes mértékig egyet értek ezzel a hozzáállással.
A fiúk a kirándulásra rendszeresen a vadászfelszereléseikkel (Bandi) jönnek, és kemény íjászkodás folyik mindenféle rejtélyes vadra.







Megkíséreltem megörökíteni a szempillákat, de nem nagyon ment....



2014. január 26., vasárnap

ma

Fél óra és betöltjük a negyedik évét annak, hogy Bandi megszületett. Ő már alszik, már kiünnepelte magát... Mesélek képekkel:

Délelőtt végre kiélhettük szánkózási vágyainkat, hol nevetve, hol visítva:














Aztán délután jöhetett a család és az ünnep, mindkét fiút ma ünnepeltük.









2014. január 25., szombat

gyerekzsúr, avagy Levi 6, Bandi 4

Igen, ma összesen 10 gyertyát került a -kimondottan a zsúrra készített-, vikinghajó tortára.
Hol is kezdjem... Felmerült az igény, hogy az ovis barátaikat szeretnék itthon látni a szülinapjukon. Meg vagyok győződve róla, hogy ez nem belső igény, hanem ovihatás, de felmerült, hát mit tegyünk... Legyen... Kezdtem az igényfelmérést:
- És fiúk, ha lenne ovizsúrotok kit hívnátok meg?
- Az összes fiút az oviból!- hangzott Levitől.
- Sorold el akkor légyszíves, kik ezek?!
Namost a sorolás megállt 8 fiúnál, pedig dupla ennyien vannak, de hiába célozgattam, több név nem hangzott el.
Amikor bele gondoltam, hogy a mi gyerekeink alapból öten vannak (merthogy unokatesónak alanyi jogon jár a meghívás), és még hozzá jön 8 fiú és legalább 4-5 testvérük, akkor kicsit megijedtem.
Osztottam-szoroztam, és az itthoni körülmények és tapasztalatok azt súgták, 10 fő körül kell tartanom a létszámot (mint kiderült nagyon ideális gondolat volt), így azt mondtam Nekik, hogy 2-2 embert hívhatnak, és ahhoz még úgyis tatoznak testvérek, így lett 12 fős a csapat. Probléma nélkül magabiztosan sorolták a 2-2 barátot, nem is volt semmi hezitálás, ennek külön örülök, mert nagyon rossz lett volna, ha hiányérzetük marad, kit kellene még hívni. Szuper csapat jött össze, és jó volt belelátni, hogy milyen jó kapcsolatokat építettek ki az óvodában a barátaikkal.
Készültünk kis ajándékokkal, játékkal, és persze tortával. Remélem, hogy mindenki jól érezte magát, mert a mi fiaink igen, és mi felnőttek is.
Holnap pedig jön a családi muri, süthetem a tortákat, mert van kívánságlista.
Ja és "Így neveld a sárkányod!" lázban égünk, ezt látni fogjátok:



Ezt Anyu kísérletezte ki, és gyártottuk le sorozatban, megvolt a sikere, mindenki hazavihetett egy Fogatlant.