no és végre

Február képekben (nem, sajnos nincsen meg a kábel, hanem kölcsibe kaptam egyet)
Készüljetek hosszú lesz. :D

Klára néha nálunk köt ki az óviból:

Első áldozatul esett kakasunk utótörténete, olyan szép lett, hogy meg kellett örökítenem:

Elkél a meleg holmi.

Bandi étvégya változatlan.

Ritkán tudom együtt fotózni őket (asszem a fülük hasonlít :):

Ahogy tavaszodik, úgy egyre izgibbek a fények reggelente:

Az aranyhajú ifjú:

Meg a bronzhajú (most hozzunk össze egy ezüstöt mi, ááá Apa úgyis nemsokára az lesz :D)

"Anya bepajkojt az  atóó!" :

jár a baba jár...

...mint egy kiskirály.
Bandink mostmár Karácsony óta fejlesztgeti a technikát. És mostanra elérte a tökéletes módot. Először csak egy-két lépést, aztán egyre hosszabbakat, már szobahosszt is, de csak céltárggyal, aztán lakáshosszt élvezve, hogy sehol sem kell megkapaszkodni, mostmeg már bele a vakvilágba a funkció örömével. Meg kell zabálni! Azért futni remélem még nem fog...
Kismotorral pedig kiválóan tolat! Tükörből :D (merthogy nem néz hátra az biztos:)

Levi és a kakasok

Ma reggel miután kiskakasunk kikukorékolt minket az ágyból, Apával kivándoroltunk a kert végébe, és véres merényletet követtünk el három jószágunkon. Magyarán a négy kakasunkból, csak egyet hagytunk. Kint pucoltuk őket, és Mami bent várta további feldolgozásra. Levikém is sürgött forgott az ügy körül. Beadtam az első jószágot (meztelenül, fejetlenül), és elkezdődött az anatómia óra. Mami mindent pontosan elmagyarázott a kis tanoncnak. (bevallom a legutóbbi ilyen akciókor, még megpróbáltam kihagyni, de az csak egy jószág volt) Mikor a második kakast adtam be Levi felvilágosított: "Anya! Ennek a kakasnak megsérült a feje!" mutatott az első példányra. Hát mondanom sem kell, dőltem...

egyszerű az ok...

...amiért nem írok.
Nem találom a fényképezőm adatkábeljét...:(
Pedig lenne mit mutogatnom.
Ne haragudjatok!

és még egy évforduló

Ma egy éve tettem meg az első bejegyzésemet ide! :D
Jövök majd, csak időt kell szereznem valahonnan..

spagetti evés...

...Varró módra.
Kis családunk összes férfi tagja nagyon szereti a spagettit. Asszem' ennek köszönhetem, hogy ennek a családnak a háziasszonya lehettem :)
Levi már elleste hogyan érdemes enni leghatékonyabban.

Bandi pedig inkább az ínyenc szerepét játsza, de még elsem fogyott előle és kiabál az újabb adagért :D
Kis haspók a drága..
Szintén csak erős idegzetűeknek... (én ezt Levinél nem is tudom, hogy bírtam volna, de most...)

Bandi egyébként már nem nagyon fogad el kanállal ennivalót, max., ha közben kap valami kézbe valót is.

Díjat kaptam :)

Ma egy nagyon kedves blogtársam Judit Eszter többek között rám gondolt, amikor meg kellett neveznie, kinek ajánlaná tovább a kapott díját. Óriási megtiszteltetésnek érzem, és köszönöm ez úton is!

A következő a tennivalóm:
- Írj egy bejegyzést, amiben közzé teszed a Liebster Blog képét, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a blogját, akitől kaptad a díjat, és hagyj egy bejegyzést nála, hogy elfogadod a díjat, és add meg bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, emlyxik az a 3-5 blog, akiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésbe, és írj nekik egy hozzászólást, amiben értesíted őket a jelölésről.
-Tehetséges első blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat, akiknek több 100 követője van.

Hát követem az utasításokat:
(mód)Szertár
(egy igazán hasznos és szívemnek nagyon kedves blog főnökömtől, én nagyon szeretem olvasni, lessétek meg ti is!)
Bazsó Betti fotóblogja
(mert megérdemled! :)
Mi és a lányok
(ritka bejegyzésekkel, de annál élvezetesebbekkel :)

Remélem örömet szerzek velük!