még egy újítás

Bandi integet! És nagyon élvezi. :)

Üviéknél

Ma végre (vagy egy hónapja készülünk, csak a betegeskedések közbeszóltak) meglátogattuk Andit és Iluskát. Ez a kislány, mikor megszületett is csudaszép volt, de azóta csak még szebb lett. Jót beszélgettünk, és a fiúk is jól érezték magukat, jól szétpakoltak és felborogattak, mire hazaindultunk...
Persze, mint Levinél is volt Bandi is mindig vendégségben jut el egy-egy újabb tudomány kivitelezéséig, így ma megmászott 5 lépcsőfokot Andiék lépcsőjén :) (Levi annakidején Kata barátnőméknél tette ugyanezt)

értelmetlen kérdések, értelmes válaszok

Reggel a szobában:
Levi felismerhetően dúdolja a "Boci boci tarka" című híres műdalunkat. Kérdezem tőle:
- Mit dúdolsz Levente?
- Hát ezt!- és dúdolja tovább...
- És hogy van a szövege?
- Jól!

9 hónapos

Temészetesen Bandi, mert Levi két év 9 hónapos, de mindkettő elképesztő, hogy már itt tartunk (nadejólmegmondtam).
Bandi már mindenhol feláll, és átfog más tárgyakhoz, ezzel egy pár lépést meg is tesz (no persze kapaszkodva, nem önállóan). Ennyit a mozgásfejlődésről.
Amúgy mostanában megint nagyot nyílt a csipája :) Úgy kommunikál, mint aki mindent tud. Már korábban is észrevettem, mennyi hangot használ konkrétan információ közlésre, de ez csak bővült (Levinél nem emlékszem ilyenre). Olyan nehéz írni a dolgairól, mert látni kell... Ha jó kedvűen keres, apró sikolyokkal jelzi, hogy "jövök Anya". Ha valamit kér akkor rövid "aö"-s nyögésekkel adja azt tudtunkra, és még egy rakás konkrét jelet használ (hangokat).
Sokkal ügyesebb mozgásban, mint Levi volt ilyenkor (Levi ilyenkor tanult meg felülni...), viszont Levi nagyon ügyes kezű volt (még most is). Már régen pakolgatta egymásba a dolgokat (Bandi két napja kezdte) és simán csattogtatta a kasztanyettát (magyarosan írva:) meg pörgette a labdát a kedvenc fémtáljában. Ez azért van, mert Levi sokat játszott. Bandi alig játszik. Vagy utánam nyíg, és mászik, vagy a kezemben, hátamon, más kezében van. Ha lerakom játszani 5-10 perc után kéretőzik újra hozzám (kiviszi a hajam ezzel, hogy őszite legyek, mert semmit nem tudok csinálni, csak úgy ha a hátamon van, vagy óbégat.).
Keveset alszik. Hajnalban kel, és képtelenség visszaaltatni, bezzeg, ha az ölemben ülhet ott elalszik a kis báránykám, de amint letenném....
Imádnivaló egyébként, de egy kicsit muszáj volt panaszkodnom is!

tesók kint, és bent

Egy szép őszi napon...

nem mindegy

Bandika kedvenc szavajárása (lenne, ha tudna beszélni). Merthogy neki semmi sem mindegy. Látható volt ez már egészen az elejétől, de mostmár teljes bizonysággal állíthatom, kisebbik gyermekünk nem egy megalkuvó alkat. Fogunk mi még harcolni...
Most a legutóbb a következő dologban nyílvánult meg: hozzátáplálás. Nagy kíváncsisággal kóstol meg mindent, amit csak kínálunk neki (kivéve az üveges bébiételt...:/). Szóval nincsen gond. De az, hogy mikor adjam neki eme finom falatokat, az már nem mindegy. Gondoltam én, hogy először a kisétkezések idejére időzítek, aztán hozzá kapcsoltam az ebédet. Hát egy ideig ment is, de sokszor futottam lyukra a kanállal. És miután azt nem volt hajlandó elfogadni, csak a nyüglődés maradt, hát jött a cici. Gondoltam egy nap, ideje lenne már átgondolnom, ha ez ennyire törvényszerűen ismétlődik, és lám felfedeztem: Bandi nem kíván uzsonnázni semmi finomat, csak a legfinomabbat, viszont vacsoraidőben nagyon szívesen veszi az egyéb finomságokat is. Így hát maradt a 3 étkezés, de csakis úgy, ahogyan ő szeretné, különben nincs nyugalmunk...

nyusziék

Új családtagokkal bővültünk. Na nem kell szerencsére enni adni nekik, és ágyat biztosítani, sőt tulajdonképpen még a látványukkal sem kell a szemünket fárasztani, ők ugyanis csak Levi fantáziájában léteznek. Nyuszimama és Nyuszipapa (ez a böcsületes nevük ugyanis) napi szinten velünk töltik az idejüket. Jönnek velünk autóval, és esznek velünk az asztalnál, és játszanak velünk a szobában, van hogy egyikük otthon marad, vagy éppen mással foglalatoskodik, és mi erről rendszeres jelentést kapunk Leventétől. Volt már, hogy kint maradt nyuszimama az autóból, mikor indultunk és be kellett engedni. Még nem tudom mit is kezdjek a dologgal, nem olvastam utána, de nem is izgulok miatta annyira, mert biztos nem jelent rosszat. Mindig is tudtam, hogy idősebbik gyermekünk jóóó nagy fantáziával van megáldva, és hogy ősuinte legyek, ennek nagyon örülök.

ha hétvége...

...akkor apa mindenek fölött (vagy fordítva?)

késsel, villával

Levi ma addig próbálkozott, míg nem sikerült. Már régóta szeret nyiszitelni a késével, de a két "szerszámot" együtt még nem használta. Dagadtunk a büszkeségtől. Így méltó egy Vasárnapi ebédhez:

Najó a fogásokon még van mit finomítani :)

Levi járművek

Untenger, vagy Unkender
Bekevejőató
Tűzőató

puszifotó kísérlet

az új szerkesztő

A régit sem szerettem, de már megszoktam, hogyan hidaljam át a hibáit, hát lecserélték, ezt az újat meg nagyon nem szeretem még, pedig egy csomó pozitívuma van, De nem tudom, hogy sikerült ennyire elcseszerintenem az előző hozzászólást. Bocsánat érte, de nincs erőm újra nekiállni.

az új cucc

Tegnap kaptuk egy nagyon kedves anyukabaráttól ezt a gyönyörű szettet. Asszem egy ideig nem lehet lekaparni Bandiról. Egy másik Bandesztől örököltük (illetve egy harmadiktól az előző bejegyzéshez képest:)

Annyira megható, és lélekmelengető, ha ebbe belegondolok: ez a kis pécsi közösség mennyire működik. Egy olyan hely, ahol mindenki tudja a dolgát, és magától érthetődően működik minden (najó majdnem minden) és mindenki kedves és együttérző, és próbál segíteni a bajbajutott másikon, és nem is tudom leírni mennyire jó érzés a részének lenni.

 

Andrások (Lullának szeretettel:)

Isten éltessen...

...Ferkó papa a neved napja alkalmából! Szeretettel üdvözlünk mindannyian!

Ma majdnem átmentünk hozzád megköszönteni, de Levi elaludt, így csak a Pécsre induló buszt értük el, ugyanis az ortopédiára voltunk hivatalosak. Levente lába, pontosabban a bokája annyira befelé dől, hogy rossz ránézni. Így kaptunk talpbetétet, és tornázni kell naponta kétszer. Egy év múlva kontroll

betegen

Szegény kicsi Bandi fiunk már másfél hete küszködik a náthával (Apa is becsatlakozott az elmúlt héten). Ettől persze tiszta nyűgösek, amitől én is, és ettől Levi is, így aztán szép kis kompániát alkotunk. Bandi, ha már közelítünk az orrszívós helyszínhez (mamaszoba-ágyvég) fordul felém és esdeklőn nyöszörög, de sajnos nincs kegyelem :( De nagyon érdekes, hogy amint kikerül a szorítóbol rögtön a porszívócsővel kezd játszani, mintha ezzel akarna a félelme elébe menni. Sokat van a hátamon, nagyokat alszik, remélem meggyógyul mostmár hamar.
Ami nekünk nagyon bevált náthára:
-Sinupret, calcimusc, cebion és köptetőnek lándzsás utifű szirup, ha szükséges, én ezeket összecsepegtetem és így egybe isszák meg a gyerekek (ha valaki tud olyanról, hogy ez nem helyes szóljon)
-Orrszíváskor egyik orron be a tengervizes (vagy fiziológiás sóoldatos) orrspray, és közben a másik orron ki az orrszívóval, garantáltan minden kijön (Melusnak ötletéből indulva, örök hála:)

De most mér ezek a bevált módszerek sem segítnekek!?

És most mondja Mami, hogy ő is beállt a betegeskedők sorába. :( Hurrá!