motorosjajj

Apa tegnap eldobta a vasat, ahogy ő szokta mondani. Hazafelé tartott a munkából, és ráhajtott egy olajfoltra, amitől kicsúszott.

Az én szemszögemből. Gyermekek alszanak, nagynénémmel pihizünk, amíg fel nem ébrednek. Levi felsír. Bemegyek, Bandi is már ébren persze. Levit kérdezgetem, de felkszik, szinte még alszik, és sír. Na Bandit kikapom és felviszem Marihoz. Közben hallom, hogy csörög a telefonom. Lejövök, és próbálom visszahívni Tomit, de nem kapcsolható. Átsuhant a fejemen, hogy nincs térerő, akkor itt és ott lehet, de már csörög is újra. El kéne mennem érte a szuadó-völgybe, mert... és itt elhangzott az első mondat. Erekben vérmegfagy... "De jól vagyok, semmi bajom, és nyugodt is vagyok....." Bemegyek Levihez, aki továbbra is sírdogál. Mari is lejön Bandival, mivel elmondtam, hogy mennem kell Tomiért. Levit leveszem és ölelgettem, mondom neki, hogy most el kell mennem, addig maradjon Marival, és sietek vissza apával, aki elesett a motorral, és most haza kell hoznom. Megértette. Bandit kocsiba, fel a Mecsekbe. Tomi ott vár, biceg, beül, a hazautat végigfütyörészi (velem ellentétben ez nála nem a jókedv jele). Itthon mérem fel a kárt. Ruhák kuka, bukó ép, cipő ép, óra kuka (bár semmit nem dobtunk ki, mert a dszeki, még jó lesz gyerekkabáthoz, a farmer a kerbe, az órát meg sajnálom....) Előveszek egy rakat kötszert és elkezdjük felmérni a testi károkat. A kilógó részek: könyökök, térdek, csuklók, kézfejek, és fenék bőrtelenek. ezekkel megúsztuk. És tényleg megúsztuk. Lehetett volna sokkal rosszabb is. Legcsúnyább a jobb térd, könyök, és a csukló bedagadva. Mari szed feketenadálytő leveleket, leforrázom és a csuklóra teszem. Mire végzek a kötözéssel, Tomit eléri a sokk, lefekszik, aztán egy óra múlva már maga megy vissza egy beráttal a motorért. Az nem úszta meg annyira.

Levi a kötözést végignézi, közben egyfolytában kérdez: Apa, eltötrted a motort? Apa, sírtál? Apa, hol fáj? Apa, bekötözzük? És közben téblábol, látszik nagyon össze van zavarodva. Végeztem a kötésekkel, és mondtam bújjon nyugodtam apához, és már ott is volt. Nagyon óvatosan, és nagyon vigyázva odabújt. aztán megbeszélték mi történt, és hogy nincs semmi baj, láthatja, Apa jól van. Akkor nyugodott meg végleg, amíkor a motor is hazaért, és látszólag egyben látta. Lesz még belőle járgány.
Bandi, csak halgatta amit beszélünk, miután felébredtek, és csak annyit értett Apa. Na ettől kezdve, míg fel nem értünk az Apjáért egyfolytában: "Apaó?" Azaz: apa hol? Aztán mikor beült az apja, akkortól csak ennyit mantrázott: Apa!

Hát ilyenek is utolérnek.