2010. november 23., kedd

első

Bandikánk első húzósabb megbetegedéséhez érkeztünk. Szegénykém már egy hete takonykóros, és harcolunk ellene, de a hurutja nem akart múlni, így ma bevittem a dokinéninkhez. Megvizsgálta és mindent rendben talált (tüdeje tiszta, torka szép), de biztos, ami fix elküldött a fül-orr-gége szakrendelésre. Na ott találtak galibát. Jobb oldali arcüreggyulladás, és a jobb füle is be van durranva, így kaptunk antibiotikumot. És Bandi, mint aki jól tudja a dolgát, gyorsan be is lázasodott. Szegénykém már tegnap is a hátamon töültötte a napot, de gondoltam négy fogat is növeszt egyszerre, azt még annak is betudhatnám, de úgy tűnik innen fújt a szél.

Nem érzem fontosnak a véleményem az antibiotikumról, de azért halványan elmondom. 
Sok támadás éri manapság az antibiotikumokat, holott ők nem sok mindenről tehetnek. A baj máshol van. Egy részről sokszor írják fel őket indokolatlan esetekben is (most nem részletezném, ki ezért a hibás, mert túl összetett), ami nyílván nem szerencsés az antibiotikumokra nézve. Másrészt az emberek nem veszik komolyan a szedését (nem szedik végig a kúrát), így gyengítik tovább a hatásukat, és erősítik a bacik népes és színes seregét. Ha helyes antibiotikummal kezelnek egy indokolt betegséget, és az az előírt módon van alkalmazva, ezzel semmi gond nincsen az én véleményem szerint (lehet velem vitatkozni :)

2 megjegyzés:

  1. Jobbulást a kisembernek!
    Antibigyóval egyetértek!Mármint a véleményeddel.

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük! Igyekszik a szentem! :)

    VálaszTörlés