2010. december 4., szombat

elég volt emlegetni...

...a lázcsillapítást, máris szükség lett a praktikákra itthon. Sajnos Levi csütörtök éjjel belázasodott és azóta is tartja ezt az új szokását. Na szerencsére nem szökik fel, (csak ha nagyon betakargatom alváshoz, de nem teszem) hanem elstagnálgat 37-38 C° között, de azért nem örülünk neki. Bandival pénteken voltam kontrollon, és gyógyultnak nyilvánították, erre most mégis akad beteg gyerek a családban. Szóval lázas, és egy napig semmi egyéb nem is volt, de másnapra megeredt az orra, nem vészes, de törölni kell, és ma szegénykém kidobta a taccsot is. Hát a fene se tudja mi lehet ez, de én valami vírusfélére gondolok. Reméljük hamar leküzdi, és Hétfőn nem az orvosnál kell indítanunk...
Szegénykém szokatlanul kezes. Jókedvű, de fele olyan erővel van, mint szokott. Kérdezgetem, jól van-e, és azt válaszolja "Jól Anya!", de az arcocskája lázrózsás a szemei meg félig leeresztve.
Bandival viszont lassan egy hete kimondottan gonosz, és ezt betegség mellett is bírja gyakorolni. Remélem hamar múlik, mert megszakad a szívem olykor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése