Sajnos Levente fogai elindultak a romlás útján. És tehetetlen, és ártatlan vagyok az ügyben. Ugyanis történt sokszor, hogy Levi szájra esett (átlag heti egyszer). Mostanában ugyan már nem, de volt időszak, mikor rensdszeres elfoglaltásaga volt ez. És látom egyszercsak, hogy hiába sikáljuk, nem akar elmúlni róla az a kis sárgaság. Hát persze, hogy nem, merthogy az belülről van, mint kiderül. Azóta sajnos nem csak az én hipohondriám, hanem más szemek is láthatják már, így, ha már ennyit jártunk orvoshoz, megmutattam a dokinéninknek. "Elhalt! Ráesett esetleg?'" kaptuk a szomorú diagnózist. Hát igen, ráesett, nem egyszer, nem kétszer... "Meg kell tartani, hogy legyen helye a csontfogaknak!", ígyhát végignézhetjük, ahogy tönkremegy, hiába minden igyekezet, és sajnos már több fogán is látszik a kórtünet.
Petivel ugyanígy jártam. Maradandó fogai teljesen épek lettek, adjon bizodalmat, hogy az állapot csak átmeneti! Erika
VálaszTörlésKöszönöm a nyugtatást! Én is reménykedem, hogy ez nincs hatással a maradandókra. És hát addig is kitartóan ápoljuk a maradékot :)
VálaszTörlésBorisz ebből is látszik milyen bölcs a természet, tudja, hogy ezek a kis rosszcsontok képesek a szájukra zuhanni. Tényleg ne aggódj emiatt szerintem.
VálaszTörlésKöSzilva! Már nem aggódom annyira. Azt hittem gyors lefolyású lesz, de úgy tűnik, azért még húzza egy ideig, nem akarom elkiabálni, de lehet, hogy még ezt a maradék három évet is kibírja valahogy... Reménykedem.
VálaszTörlés