szőlő, avagy hogyan mentsünk házasságot...

...olyan férj esetén, aki hallani sem akar párterápiáról és egyebekről.
No hát igaz ez nem a gyermekekről szól, de szoros összefüggésben van a növekedésükkel.
Tudhatjátok, már aki tudja, hogy nem a legkönnyedebb, legsimulékonyabb természetű egyénnel kötöttem össze az életem. Hm... Milyen uncsi is lett volna az....
Tomikám bezony néha igencsak magának való ember. Így aztán akadnak időszakok, amelyeken nehezen döcögünk át együtt, de vígasztal és bizalmat ad a tudat, hogy eddig még mindig sikerült (már ha a házasságunktól számítjuk).
Lényeg a lényeg, hogy kell neki hagyni magánszférát, mint másnak is, csak neki ez egy kicsit nagyobb kell, hogy legyen. Mondjuk egy szőlő présházzal.... Mióta ide költöztünk együtt Anyuhoz időről időre felmerül a téma, hogy vegyünk egy szőlőt. Merthogy ugye "hetényt" eladtuk (tudniillik Hosszúhetényben 5 évet legénykedett egy saját présházban), mert messze volt, autó kellett ésatöbbi, ésatöbbi. Nézegettünk itt a környéken, de végül mindig inkább a tőkehalmozás (bruhhahha) mellett döntöttünk, és nem költöttük ilyenre a (nem létező) százezreinket, de inkább millióinkat.
De akad egy olyan barát, akinek több földje is van erre-arra, olyannyira, hogy nem tud vele mind foglalkozni. Így kapta Tomi azt a megtisztelő lehetőséget, hogy művelhetne egy szőlőt, mint a sajátját, a gazda a megtermelt bor felére tart igényt cserébe. Gondolkodóba is esett az én hites uram, mert bizony minden tekintetben naggyon is ideális a lehetőség.
1. Van egy hely, ahova elvonulhat, amit a sajátjának érezhet!!!
2. Ráadásul olyan hely, ahová a madár sem jár, max egykét lovas téved arra. (Rém fontos szempont!)
3. Megtermelheti a vörösbort (a gyakorlata megvan hozzá), amit a megfelelő emésztés érdekében el kell fogysztania :)
4. És mégiscsak akad egy hely, ahova a kis család kivonulhat, ha kis család szeretne lenni. (na ez inkább az én ideám....khm)
Így aztán hosszas (2 nap) mérlegelés után újra szőlősgazda lett. Mondanom se kell a döntése után egy hétig esett az eső, mikoris nem lehet megközelíteni a helyet, de mára végre idő, és jóidő is akadt.
És hogy hol itt a házasságmentés. A felét már szinte le is írtam. Merthogy ha van menekülőútvonal, akkor nincs is annyira menekülhetnék. Sőt olyannyira nincs, hogy Tomi felkért, legyek a társa ebben a vállalkozásban, és menjek én is vele, amikor csak tudok.
Így ma kivonultunk. Mami bevállalta a fiúkat, és mi összefogva kalákában nekiestünk a kemény öt sor szőlőnek, ami bizony elég kusza állapotok között leledzett/zik. A hely pompás. A közös munka csodás. A teljesítmény felemelő.  A kettesben töltött idő kincs. Az uram kedves. A pihenés édes.
A kilátás...

...ilyen a telek végéből.